Donald Trump amerikai elnök vámjai miatt Az EU-Mercosur egyezmény nem csak gazdasági dimenziókkal bír: megerősíti Európa pozícióját a geopolitikai feszültségek és protekcionista tendenciák idején. Az új kereskedelmi megállapodást Franciaország egyelőre hevesen támadja, de a vámháború miatt feladhatja pozícióját.
Egy új kutatás szerint az egyre erősödő klímaváltozás jövőbeli, világgazdaságra gyakorolt hatásait jelentősen alábecsülték a korábbi előrejelzések során. Az új modellek arra engednek következtetni, hogyha az évszázad végére a felmelegedés mértéke eléri a 3 Celsius-fokot, a globális gazdaság 40% veszélybe kerülhet - írta meg a The Conversation.
Az ING lett az első olyan, rendszerszinten jelentős globális bank, amelynek saját klímacélkitűzései validált módon összhangban vannak a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására irányuló erőfeszítésekkel – hozta nyilvánosságra ítéletét szerdán a szabvány odaítéléséért felelős testület.
Az évszázad végéig 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre készül Franciaország az iparosodás előtti szinthez képest a kormány új klímaalkalmazkodási terve szerint. A harmadik nemzeti klímaalkalmazkodási terv a Météo-France meteorológiai szolgálat előrejelzései alapján azzal számol, hogy az országban a felszínközeli éves átlaghőmérséklet 2030-ban 2, 2050-ben pedig 2,7 fokkal haladhatja majd meg az 1850-1900-as évek átlagát. A csomag az ágazatok lényegében teljes palettáján intézkedéseket jelöl ki az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás érdekében.
Harmadszor is elhalasztották a világ legfontosabb klímajelentése elkészítésének időzítésére vonatkozó döntést, miután a ENSZ szakmai testületében az országok képviselői nem tudtak megegyezni a kérdésről. A megállapodás azon olaj- és gáztermelő államok, valamint növekvő kibocsátású országok ellenállása miatt hiúsult meg, amelyek igyekeznek elkerülni, hogy nagyobb nyomás alá kerüljenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében. A találkozón hangsúlyt kapott az Egyesült Államok küldötteinek és tudósainak távolléte is, miután a Trump-adminisztráció lényegében felfüggesztette ez irányú tevékenységüket, megakadályozva a találkozóra való kiutazásukat is.
Michael Bloomberg volt New York-i polgármester alapítványa csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok ismételt kilépésével a párizsi klímaegyezményből társszervezeteivel magára vállalja a korábbi amerikai hozzájárulás további finanszírozását a globális klímavédelemhez.
Ahogy az várható volt, Donald Trump rögtön az elnöki kinevezése után nagy lendülettel csapott bele a munkába, több radikális intézkedése fogalkoztatja a piaci közvéleményt is. Ehhez képest a feltörekvő piaci devizák - köztük a forint - egyelőre kiegyensúlyozottan teljesítenek a héten. Szerda délelőtt folyamán tovább gyengült a dollár, ez pedig megfogta a forint reggeli gyengülését is. Aztán megjelent az MNB alelnökével, Virág Barnabással egy podcast, amelyben héjább hangvételű üzeneteket mondott, és ezek még tovább lendítették az erősödés felé a forintot, a dollárral szemben 393-nál új egyhavi csúcsra ért. Az viszont érezhető, hogy a lengyel zloty jobban erősödik mint a forint, közel hétéves csúcsára került a lengyel fizetőeszköz.
Kínában minden eddiginél nagyobb ütemben, 45,2%-kal nőtt a beépített naperőművi kapacitások, és szintén rekord ütemben, 18%-kal nőtt a beépített szélerőművi kapacitások volumene 2024-ben - jelentette be kedden a Nemzeti Energiaügyi Hivatal. Ez nagy előrelépést jelent afelé, hogy Kínában idén tetőzzön az áramtermeléshez kötődő karbonkibocsátás, ugyanis az előrejelzések szerint idén már olyan szintre felfut a megújuló energiatermelési kapacitások szintje, hogy az fedezi növekvő kínai áramigényt.
Robert Habeck, Németország gazdasági minisztere arra figyelmeztette Európát, hogy kerülje az Egyesült Államoktól való túlzott energiafüggőséget. Szerinte Trump adminisztrációjának klíma- és energiapolitikája veszélyeztetheti a kontinens gazdasági és politikai stabilitását.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év - tudósított a Financial Times. A tudósok szerint "a 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni, a tűzzel játszunk."
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Egy ma még nem olyan széles körben alkalmazott anyagot tartanak a szakértők a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Ráadásul az elmúlt években egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a technológia fejlesztésére, ennek köszönhetően egyre megfizethetőbbé válik a történet. Ha ehhez hozzátesszük, hogy brutális keresletnövekedésre van kilátás a következő évtizedekben, akkor máris összeálltak a csillagok: egy nagyon izgalmas lehetőséget mutatunk, amin keresztül a befektetők kivehetik a részüket a dekarbonizációs törekvések élharcosának vélhetően érkező sikersztorijából.
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Sokéves tárgyalást követően az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán részt vevő országok megállapodtak egy új globális szén-dioxid-kibocsátási piac alapszabályaiban. A megállapodás támogatói szerint ez kulcsfontosságú fejlemény a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, a kritikusok viszont súlyos hibákra figyelmeztetnek és arra, hogy a rendszer késleltetheti az érdemi kibocsátáscsökkentést.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap Brazíliába látogatott: az amazóniai esőerdőben tartott beszédében kijelentette, nincs visszaút Amerika "tisztaenergia-forradalmában", még ha utódja, Donald Trump a klímavédelmi intézkedések visszaszorítására tenne is kísérletet - írja az AP.
Az UniCredit akár 2027-is is várhat a teljes felvásárlással, ha lesz ilyen egyáltalán.
Máris reagálnak a befektetők.
Esélyt ad az USA a közel-keleti országnak.
Az ország ellátásának felét észak-afrikai földgáz adja.
Hétfőn jelentős gyengüléssel kezdett a forint, az amerikai inflációs adat hozott valami mozgást.
A bizonytalan gazdasági környezet miatt nem változtattak az előrejelzésen.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
